2020. január 27., hétfő

MI KÉSZÜL IDÉN A LUMINÁSOK HÁZA TÁJÁN?

2019 szeptember 11.: Tervezgetés. Amikor a rég dédelgetett terveket igyekeztünk használható formába önteni.

Ez a gondolatsor arról szól, hogy mit szeretne elérni a Lumina Cornu Klub 2020-ban. A lényeg, hogy egy újabb szintet szeretnénk lépni. Persze magunkhoz képest. Ami főként arra a lendületre alapozható, amit a 15 éves jubileumhoz köthető, illetve arra a jelenleg erős és összetartó csapatra, mely képes lesz, ugyan nagy munkával, de vitákra pazarolt energiák nélkül, véghez vinni a terveket.

MIÉRT? 
Mindezt azért, hogy a 2018-as mélypontunk után megmutassuk, hogy nem csak újra magára talált a Lumina Cornu, hanem újra szeretne úttörő projektek tapasztalatai által fejlődni és talán újdonságokat mutatni főként a hazai LARP (élő szerepjáték), az oktatás (általános iskolai Storyline pedagógiai módszer), illetve az asztali szerepjáték (M.A.G.U.S.) versenyszervezés-összefogás területén.

2019 október: Régi tervek, új tervek, fontos tervek, félkész tervek és a vágyott tervek.
HOGYAN?
A képről már látszik, hogy a tervezett fő projektek is elég sok helyet foglalnak a táblán, amiből évente eddig csak 1-2 vállaltunk fel. De! Azt is tudjuk, hogy alapos előkészítés után a kivitelezési szakasz (ha nem gátolta a munkát bármilyen tényező) akkor nagyon gyorsan, napok, vagy 1-2 hét alatt realizálódott. Ebben nagy szerepet játszott, hogy mennyi belső feszültséggel, egyet nem értésekkel, kellett számolni, miközben a pozitív oldalon a határidők közeledtével nekünk is sokszorozódtak a kreatív energiáink. De ezeket a változókat minden szervező ismeri.

A listát is nehéz felsorolni, hogy mennyi tervünk van előkészületben, vagy már eleve munka fázisban. Ez pedig annak köszönhető, hogy a legnehezebb pillanatainkban kiderült, hogy kinek fontos a hagyatékunk és kik azok a támogatók, akik nem szeretnék, ha kárba veszne az elmúlt közel 15 év munkája.

Részben ezért is alakult az egymást segítő CONsensus LARP Stúdió, mely szerintünk a hazai élő szerepjáték egyik fontos bázisa lehet a jövőben. Persze itt is nagyon sok meló vár ránk, de erről majd egy másik bejegyzésben olvashattatok.

2019 október 12.: Az első tervek felkerültek egy táblára. Aztán csak több lett, meg még több és még több...
MILYEN TERVEK?
Akkor néhány szó a tervekről. Úgy is ez izgatja valójában a legtöbb olvasót, nem pedig a felvezető gondolatmenet. Az aktivitással kezdjük. Korábban mindig beiktattunk pihenő éveket, 1-1 komolyabb projekt után. Eleinte csak haszna volt ezeknek, mert kellett nyugi, az új inspiráció és idő rátalálni azokat a célokra, amit meg szeretnénk valósítani. A két klubvezetőnek kimondottan ez a kedvenc időszaka. Amikor keresgélsz, vagy csak kósza ötleteken, felvetéseken vitatkozol és jó esetben a „szervezői flowba” kerülve, ki is sül belőle valami izgalmas. Egész ősszel ezt csináltuk és borzasztóan élveztük! Szóval aktivizáltuk magunkat. A negatív tapasztalatunk viszont az, mármint ezzel az időszakkal kapcsolatban, hogy a tervezésből kiesők lassan a lendületüket is elveszítik, ami addig fejlődik, hogy a konkrét kivitelezési időszakban nagyon nehéz visszarázódni arra a tempóra, amit a tervezők még mindig fenntartanak. Alap konfliktus! A megoldás, hogy folyamatosan dolgozunk ősszel és tavasszal, annak érdekében, hogy folyamatosa legyen a tervezés, illetve most vetünk be néhány olyan félkész projektet, mely eddig arra várt, hogy helyet találjunk neki!

KONKRÉTUMOK?
Nehéz, úgy írni tervekről, hogy a következő hónapokra is maradjon meglepetés, pláne a jubileumi programokra. Így, íme általánosságban pár dolog:

- új lumina külső, címer, logó, stb... (kész - Köszi Viki!)
- megújulnak, frissülnek az online felületek (kész)
- indul a LUMINA INSTA (soon)
- visszatér a CAMERA LUMINA: vlog/podcast (soon)
- 15 éves jubileumi ünnepség M.A.G.U.S. versennyel és LARP szervezői találkozóval egybekötve
- trailerek és történet magyarázó animációs film a LUMINA LARP folytatásához
- új LARP monster építés (készülőben)
- nagy fejlesztések/építések a fixált LARP területen
- időszerű fejlesztések a kellékgyártásban (CONsensus)
- új LARP effektek a LUMINA LARP játékában (tervezés alatt)
- új larpos színdarab a IV. Béla sikere után
- új larpos/hadijátékos programelem ősszel (CONsensus)
- 3+1 kalandpróba régi/új (lovagi) tematika gyerekeknek
- prezentációs előadás a fenntartható szerepjáték klubról
- rövidfilm a LCK 15 évéről
- storyline oktatás pedagógusoknak a Jászságban
- új projekt az általános iskolások érzékenyítésére (tervezés alatt)

2019. szeptember 11.: A pillanat, amikor már a fecnikre felírt ötletek alapján rájössz, hogy nagy fába vágod a fejszéd...
HÁLA A BIZALOMÉRT!
Nagy hála azoknak, aki az elmúlt 1-2 évben nem legyintettek ránk. Akik bíztak, hittek bennünk, hogy túl leszünk a nehézségeken és tovább működhet ez a közösség, mely reméljük nem csak az itt dolgozó maroknyi embernek fontos, hanem másoknak is! Legyenek azok barátaink, támogatóink, minket is inspiráló irigyeink, rendezvényeink látogatói, fiatalok, gyermekek, szülők, vagy egykori tagok, akiknek hosszabb-rövidebb ideig meghatározó élményeket adott a Lumina Cornu Klub.

ZÁRSZÓ
A lista láttán felmerülhet, hogy az elmúlt 1-2 nehezebb év után nem tanultunk a hibáinkból, hogy ismét ki akarunk fulladni, majd belehalni az egészbe? De! Nagyon is! A különbség az, hogy a jelenlegi csapattal és időbeosztásban minden összejöhet. Nagyon durva, de tényleg! Közben pedig az is benne van, hogy nincs semmi kényszer, csak erős inspiráció. Így nincs ott a KELL, a KÖTELEZŐ pressziója, ami kiderült, hogy szorongásaink alapja volt. Azt csináljuk, amit szeretünk. A nehéz pillanatokban is ott suttogott a fülünkben: "- Folytasd, mert hiányzik... Mert ezt szereted!"

SRÁCOK! 
Kösz, hogy időt szántatok a bejegyzésünk elolvasására! Most dolgozunk tovább és folyamatosan tájékoztatunk mindenkit, hogy mikor, milyen eseményekre, projektekre érdemes szerintünk odafigyelnetek! Részletek folyamatosan érkeznek a következő hetekben, hónapokban! Addig is játszatok sokat! Sziasztok!

2019. december 28.: Az a baj, hogy ilyen az alaphelyzet... öregszünk, de legalább egyre zakkanttabbak és csúnyábbak vagyunk... 
Baráti kézszorítással: 
Agnus/Aspin
az LCK nevében

2019. június 18., kedd

BÚCSÚ HOMÁRTÓL


Ez a bejegyzés egy szörnyű apropóból született. Obreczán Tamás barátunk, hosszan tartó és méltósággal viselt betegség után elhunyt. A Lumina Cornu Klub a magyar szerepjátékért és élő szerepjátékért végzett munkája, valamint a személyesen nekünk nyújtott támogatása okán posztumusz TISZTELETBELI TAG-nak választotta. A tagságot jelképező emléklapot és emlék plakettet (utóbbit elvittük a gödöllői Erzsébet parkba, ahol Tamás földi maradványi is örök békére leltek), a fővárosi búcsúztatón adtuk át, élete szerelmének, Editnek. Lentebb, az ott felolvasott emlékezésünket, illetve Kinde Anna versét olvashatjátok.  


BÚCSÚ HOMÁRTÓL

Sziasztok! Aki nem ismerne a nevem Erdei Gábor „Agnus”. Mellettem barátom Radics Félix „Aspin”. Mi vagyunk a Lumina Cornu Klub vezetői. Tamás, nekünk „Homár” bajtársai a szerepjáték népszerűsítése felé vezető, igen csak göröngyös úton.

Ezért vagyunk itt. Azaz nem ezért, de innen ismerjük. Tudjátok a mi kapcsolatunk olyan ívet járt be, amitől lett számunkra nagyon értékes ez az ember.

Igazság szerint, kezdetben nem kedveltük. Rég tudjuk, hogy inkább nem ismertük. Tudálékos, ellenszenves figurának tűnt, aki ráadásul piszok jól tudott vitatkozni. Eleinte úgy véltük, hogy a mi mentalitásunkhoz nem illik ez a krapek. Túl sokat beszél, mindent megmagyaráz, még ha a legtöbbször igaza is van, hol vannak a tettek? Inkább elkerültük.

De, ahogy az lenni szokott, akiknek dolguk van egymással, nem nagyon ússzák meg az újabb és újabb találkozásokat. Így volt ez velünk is. Viták, nézetkülönbségek következtek, majd kis pihenő után újabb viták, újabb polémiák. Igazából, akkoriban kezdett csírázni a kölcsönös tisztelet.

Akartunk valamit, de másképpen, viszont közös hittel. Azt pedig olyan erővel, hogy volt vita, mely abba komoly éket verhetett volna. Ezt ugyan évek alatt tanultuk meg, de szerencsére nem későn! Lassan ugyan, de mindez egymás megértéséig, majd a közös útig vezetett. Konszenzus született. S, nem is akármilyen.

Emlékszem. Ő volt, aki figyelt. Aki várta a pillanatot. Aki tudta, hogy nem kell tovább hangolni a kapcsolatunkat. Itt az idő! Jelentkezett, kérdezett, támogatott, majd dolgozott velünk. Egyszer, kétszer, egyre többször. Tudta, hogyan lehet elnyerni a bizalmunkat. Megmutatta, mennyi mindenen dolgozik, s menyi mindenre képes a közös cél érdekében. Akkor jöttünk rá, hogy Homár nem csak elmélkedik, nem csak beszél, ez az ember elképesztő motorja a közös ügyünknek.

Tapasztalatunk szerint, 1-1 ilyen ügyet, amit felvállalnak közösségek, valamilyen célból, igazán csak az erős motorok viszik előre, kitartóan. Őket persze, sokszor követik hosszabb-rövidebb időre támogatóik, de a nagybetűs „ÜGYEKÉRT” csak ezek az erős motorok fognak komoly áldozatokat hozni. Tamás ilyen motorja volt a magyarországi és nemzetközi élő szerepjátéknak.

Hiánya, munkája, hite, jelleme pótolhatatlan.

Közös programjaink, projektjeink közben kialakult az a bajtársiasság, mely sokszor erősebb, mint egy családi kapocs. Együtt dolgoztok, együtt buktok el, egymást segítitek fel, de együtt értek be a célba, vagy örültök a sikernek.

Aztán… valami megint megváltozott. Már nem azért hívott fel, mert egyeztetni kellett, hanem csak dumáltunk. A találkozókon, a larpos aktualitások mellett, egyre több szerepet kapott a személyes érdeklődés. Olykor csacsogtunk, vagy politizáltunk. Közben pedig kicsit mindig közelebb engedtük egymást.

Talán olyan Ő nekünk, mint azon a távolba révedő képen a kisherceg törékeny alakja. Mi pedig már teljes bizalommal ültünk mellé, s követtük Őt. Mi lettünk az egyik bolygó, egyik rókája. Megszelídített bennünket. Mi pedig megszerettük. Így vált részünkké, az az érzés, ami miatt itt állunk most.


Szevasz Homár!

Elhoztuk a luminások köszönetét, tiszteletét. Ha hallod, márpedig hiszünk benne, hogy igen, akkor kérünk, hogy fogadd el a tiszteletbeli tagságunkat! Valójában ez már csak formalitás, mert többet tettél velünk/értünk, mint a legtöbb tag. Ez inkább nekünk fontos, mert nagyon tisztelünk koma! És ezt nem csak az emlékezéssel, hanem az „ÜGY” folytatásával fogjuk bizonyítani neked. Elmondjuk, akinek csak lehet, hogy mit akartál elérni, hogy miért küzdöttél, hogy miért lettél példa.

Ez ad majd nekünk a jövőben is inspirációt, hogy újrakovácsoljuk az összefogást! S, talán mások is felfigyelnek erre. Tudod… azért van ebben valami sorszerű, hogy idén született újjá az a LARP CONsenzus, amit te magad sokáig tartottál össze. Egészen addig, amíg volt értelme. Most talán újra van! Bár ne, így nyerne lendületet a közös ügyünk. Bár te is itt lennél és kételkednél, vitatkoznál velünk. Olyan jó lenne most az egyik béna poénod. Mindegy milyen, csak mondjad öregem…

Figyu! Vigyázz magadra, amíg nem találkozunk! Meg, ha van rá mód, figyelj ránk! Koppints a fejünkre! Te majd úgy is tudod, hogy kell!

Isten veled Barátunk!
(A Lumina Cornu Klub nevében: AcC)



Kinde Anna
HOMÁR EMLÉKÉRE
Mary Elizabeth Frye nyomán

A parkomban állva majd ne zokogjatok.
Az nem én vagyok. Én nem alszom ott.
De ott vagyok minden wall of textben,
a sok bátorító Facebook üzenetben.
Vagyok átdolgozott, átszenvedett napok.
Sok száz gyerek legjobb gyereknapja vagyok.
Ott vagyok a jogos kritikában,
a szabálykönyv feletti parázs vitában.
A nyár esti tábortűz pattogása vagyok,
és a sztorik, amiket rólam elmondtatok.
Ott vagyok a világot-jobbá-tevésben,
a LAN partis, RPG-s csapatépítésben,
minden ki nem lőtt airsoft lövedékben,
a larp köré épült majdnem-közösségben.
Az augusztusi csillaghullás vagyok,
az autópályán ébredő hajnalok.
És amikor egy jó ügyért összefogtok,
a dolgok vagyok, amiket együtt létrehoztok.
Ha a parkomban jártok, kérlek, ne sírjatok.
Az nem én vagyok. Én nem vagyok halott.

Nagyvárad, 2019.06.15.

2018. július 9., hétfő

ÚJABB TAPASZTALATI SZINTET LÉPETT A LUMINA CORNU

avagy a IV. Béla udvar története (fotó, videó, élménybeszámoló)



Minden szerénytelenség nélkül szeretném megosztani veletek, azt a sikert és élményt, amit egy tisztán szerepjátékos közösség összehozott! A csapat tagjai nem csak luminások, hanem olyan barátaink is, akik nem sokat vaciláltak a hívó szavunk után és rögvest csatlakoztak a projectünkhöz. A project pedig a IV. Béla udvar nevet viseli. Azért nem hallhattatok rólunk mostanában és azért nem nyomtuk már korábban a LUMINA LARP idei játékát, mert maximálisan ezzel voltunk elfoglalva. Ez egy olyan feladat volt, melyre a támogató önkormányzat (Jászfényszaru Városa) és annak polgármestere kért fel bennünket még 2017-ben. Hónapok előkészítése után mindössze hetek alatt állt össze a rendezvény, ami igazi sikert aratott, amire ismét büszkék vagyunk!

Mi is ez a project?
Csak röviden, hogy mindenki értse: megalakulásunk óta támogat minket a város és a helyi művelődési ház. Persze ehhez kellett a bizalom, amit meg is szolgáltunk, de nekik köszönhetően mondhatni egyedülálló lehetőségeink vannak a szerepjáték klubunk fenntartására. Ezért egyértelmű kapcsolódási pont, hogy minden olyan városi, vagy térségi rendezvényen segítünk, jelen vagyunk, ahol hasznunkat veszik. A 2017-es LUMINA LARP megnyitóján a jfsz-i polgármestert is köszönhettük, aki, már akkor megfogalmazta magában, látva a sok embert és a felépített díszleteinket, hogy képesek vagyunk valami nagyobbat is létrehozni. Mi akkor még szkeptikusak voltunk, de tényleg így lett! Ekkor kaptuk meg a felkérést, hogy a XXIV. Jász Világtalálkozón vegyük a kezünkbe IV. Béla és a jászok találkozását. Jelenítsük meg és igyekezzünk a LARP látványos élményéhez hasonló hazavihető emléket/tudást adni az látogatóknak. Elvállaltuk!


IV. Béla udvar
Kisvártatva elindult az első verziós szervezés és már ősz végén sikerült egy koncepciót kitalálni. Kell előadás a felnőtteknek és a nagyobb gyermekeknek, kell kézműveskedés, kell játék a kisebbeknek és élőkép azoknak, akik mindössze csak látni akarják a miliőt. Nincs benne semmi új! Csak összegyúrtuk, ami már működött. Néhány kényszer nyugalmi hónap és alkotói válság után beindítottam a szervezői fázis második verzióját egy korábbinál kiforrottabb koncepcióval, látvánnyal és ötletekkel. Aspin alapos XII. századi kutatásai nyomán megírtam a Jászok elveszett gestájának történetét részben veretes versben, részben prózában. Lett belőle egy közel 30 oldalas google munkadoksi. A darab kész, a díszlet papíron, a meghívott szereplők csatlakoztak. Mi baj lehet? 


Szereplőgárda
Apropó szereplők! Komolyan le a kalappal! Én végigélve az egész projectet, láttam, mennyit áldoznak emberek a közért! A köz jelen esetben a világtalálkozó vendégei, illetve a saját közösségünk is! Inspiráló látni, amikor felépül, elkészül valaki gondolata, mert van, akik kivitelezi, eljátssza, vagy csak teszi amit kell a közös siker érdekében! Ebben van az erő! De óriási! Köszönöm innen is minden résztvevőnek, hogy feláldozta az utolsó hónapját, munkát, családot, kapcsolatát, pénzt és minden egyebet nem kímélve! Köszönöm a látogatók/nézők/vendégek nevében is!   


A JÁSZOK ELVESZETT GESTÁJA ELŐADÁS
SZEREPEK:

Narrátor (a mesélő kompilátor szerzetes hangja) – Erdei Gábor (Agnus)
Az öreg jász hangja: Zentai Zoltán mv
IV. Béla király hangja: Kormos László mv

Igric és köztes narrátor – Szórád János József – gitár, ének
A háttérzenész – Viasz Zoltán (Bűvdudás), furulyaművész

A “gesta író” szerzetes – Szabó Zoltán (Mamusz)
Öreg jász – Rékasi Károly (Carlos)
A kovács – Pál Péter (Niklas)
A kovács felesége a szakácsnő – Pál Péterné (Anett)
Judit, a kovács szeretője – Vitális Judit (Fana)
IV. Béla király – Pongrácz Tibor (Gépsámán)
Dominikánus szerzetes – Sonir (John Doe)
A jász vitéz – Hegedűs Krisztián (Velox)
A kun vitéz – Radics Félix (Aspin)
Várbéli munkás - Koczka Károly (Karesz)
Várbéli munkás - Buttler Attila (Sed)
XII. századi keresztes lovag – Szilágyi Zsolt (Memnon)
XII. századi harcos - Forján Valentin (Lorin)
XII. századi harcos - Pelle Márk (Rance)

Grafika: Urbán Viktória
Díszlet festés: Pozsgay Gyula (és csapata), Fejős László 
Kivitelezés – Pál Péter, Radics Félix, és mindenki más
Hangosító: Jáger Péter (Pupák)

Történelmi háttér: Radics Félix (Aspin)
Író/rendező: Erdei Gábor (Agnus)

A cél egyik fele
Az alap koncepció az volt a projectben, hogy a fejben castingolt barátainkat eleve pozíciókra és csak szerepjátékos, vagy larper múlttal hívjuk meg. Gondoltam legyen egy olyan alkotás, amit csak ebből az érában mozgók készítenek, bemutatva, hogy mire is vagyunk képesek! Ez később komoly fegyvertény lehet a kezemben, amikor meg kell győzni 1-2 civilt, esetleg támogatókat a teljesítményünkről, vagy a hobbink (RPG/LARP) eredményességéről, hatásairól, felhasználhatóságáról.


A cél másik fele
Ez a videóból is kiderült. Élményszerűen tanítani, szórakoztatva juttatni el néhány fontos információt a fejekbe. Legyen az kiműveletlen gyermeki fő, vagy csak felnőtt érdeklődő. Ezt sajna nem adják vissza a képek és további üröm az örömben, hogy a videó felvételeink hangja is elveszett (mint történetünkben a jászok gestája...), de visszajelzések nagyon jók voltak. A szülő és a gyerek is együtt szórakozott! Jól esett a sok-sok azonnali pozitív reakció, de a későbbi utórezgések is nagy szerepet játszanak a töltődésben, folytatásban.


Az eredmény
Nem ártott a kihívás a csapatunknak, habár meg is szenvedtük a dolgot egy kicsit. De ilyen a fejlődés. Áldozatokkal jár! A komfortzónából kilépni remek kalandozás volt, de nem tervünk átalakulni színházzá. Egy feladat volt, amit tisztességgel megcsináltunk, luminás minőségben. Az ott tapasztalt atmoszféra, azóta kapott helyi/térségi respekt és az „ezt is megcsináltuk” csapatöröm visszahozta a lendületünket. Ha ügyesek vagyunk, ez legalább a táborig kitart. Mert nyakunkon a LUMINA LARP 2018-as játéka (augusztus 24-25-26)! Hamarosan ezzel kapcsolatban is érkeznek a beharangozók, trailerek, cikkek! Ott találkozhattok velünk és az idei ötleteinkkel! Mi már alig várjuk!

Köszönet érte, aki vette a fáradságot és végigolvasta a cikket!

AcC

ui.:
Azóta már a meghívást kaptunk a Vajdahunyad várba, a MOM Parkba, a Magyarok Országos Gyűlésére, de érdeklődött a Kiskun Múzeum, illetve a jász önkormányzatok is. Ki tudja mi lesz ebből! :O Talán valami maradandót is tudunk visszaadni a hazának!




2018. május 9., szerda

XII LUMINA CORNU ASZTALI TORNA ÉS IV. KALANDOZÓK NAPJA SZERVEZŐI ÖSSZEFOGLALÓ


Kedves Résztvevők, Barátaink!


Bennem most már teljesen leülepedett minden, aminek ilyenkor le kell. Meg kellett emészteni azokat a pillanatokat, amit az ember akkor, ott a versenyen lát, érez, tapasztal az atmoszférában.


Nagyon jó volt látni benneteket, nagyon jó volt átérezni a játék izgalmát és az együttlét örömét. Jó volt figyelni, hogy az egyszeri játékos küzd, a másik jellemeinek színeit villantja fel, vagy csak megbízható háttérként ügyel a szabályok adta keretekre. Jó volt megélni, hogy igazán mindenki 1 dolgot vett komolyan, hogy jól érezze magát!  

DÍJAZÁS:


I. helyezett csapat: A kövér kolibri őrzői
II. helyezett csapat: La Familia
III. helyezett csapat: Theo's Guardians

EPIC FAIL DÍJ: Hontalanok (a csapat)


Legjobb KM: Németh Krisztián "Cz"

Legjobb Szerepjátékos: Szarvas Zsolt "Cebo"

Természetesen gratulálunk a díjazottaknak, de ugye mindenki vágja, hogy nem ez a lényeg!? Persze szeretnénk példákat bemutatni! Példákat, akik remekül mesélnek, játszanak és ezzel talán még több embert arra ösztönöznek, hogy próbálja ki ezt a szórakozást, vagy fejlessze tovább magát! 

A lényeg, hogy találkoztunk és kb. 150 ember hódolt az asztali szerepjátéknak (MAGUS). Ugyan a megnyitóban már elmondtam és asszem többször is hangoztattuk, hogy ez a verseny értetek van. Nagy köszönet minden résztvevőnek, aki munkájával hozzájárult ahhoz, hogy egy ilyen színvonalas napot tölthettünk együtt! 


Kiemelten köszönöm a modul két írójának: Kriglinek és Weilonnak, hogy komoly munkával létrehozták ezt a tuti kis modult, ami talán megéri a 3. folytatást is… ezt fújdogálják a sivatagi szelek… ;) Óriási köszönet az összes KM-nek, akik az elmúlt hónapokban csatlakoztak a rendezvényhez és nagyon színvonalasan felkészültek és természetesen az író/alkotó/szerkesztő barátainknak, akik a bíráskodásban segédkeztek nekünk! Nem tudjuk ezeknek az embereknek eléggé megköszönni, nincs annyi, sült hús, pálinka, sütemény, nah és persze megbecsülés, ami képes pótolni azt a sok áldozatot, amit hoztak a közösség szórakozása érdekében! 


MINDEN SZÓ A KÖSZÖNETÉ!



Kedves Barátaink! 

Ha szeretnétek, akkor folytatjuk! Ha van rá mód és igény, akkor már ősszel várunk vissza benneteket! Mindazokat, akik szeretnék "tolni" a Lumina Cornu és a Kalandozok.hu közös rendezvényének szekerét és azokat is, illetve azokat akik csak felszállnak rá egy szórakoztató kaland reményében! Srácok! Mindenkire szükség van! Az igényre (csapatokra, játékosokra, olvasókra, rajongókra) és a szervezőkre (modulíró, KM, egyéb önkéntes)! Keressetek minket, ha csatlakoznátok! 

A folytatással kapcsolatban hamarosan kiírunk egy időpont szavazást, ami elérhető lesz több platformon is. (lumina cornu, kalandozok.hu, esemény fb oldalain) 


Kövessetek minket figyelemmel és nagy szeretettel várunk vissza mindenkit! 


AcC  

2018. február 11., vasárnap

MEGHÍVÓ - XII. LUMINA CORNU ASZTALI TORNA ÉS IV. KALANDOZÓK NAPJA


Információk:

A verseny időpontja: 2018.05.05. (szombat)
A verseny helye: Jászfényszaru, Művelődési Ház

Regisztráció: soon
A jelentkezés határideje: 2018.04.07. (vasárnap)
Karakterleadási határidő: 2018.04.14. (vasárnap)

Rendszer: MAGUS, Első Törvénykönyv és kiegészítői 
(bővebben lásd karakteralkotás)

Jelentkezési rendszer: https://kalandozok.hu/erion/lk2018
Karakteralkotás: http://kalandozok.hu/talalkozok/lk2018/Karakteralkotas.pdf
Karakterlap (karaktergeneráló): http://kalandozok.hu/talalkozok/lk2018/LK2018-karaktergeneralo.xlsx

A versenymodul címe: TISZTÁLDOZAT
(by: Krigli és Weilon)

A versenyen INGYENES a részvétel!
A helyszínén a verseny ideje alatt BÜFÉ üzemel!
Korlátozott számban éjszakai elhelyezés megoldható.

Versenybírák: Kornya Zsolt, Molnár Gábor, Vértessy Tamás (további bírák egyeztetés alatt...)

Díjazás:
1. Csapat Díj
2. Csapat Díj
3. Csapat Díj
Legjobb Szerepjátékos Díj (vándor díj)
Legjobb KM Díj
Epic Fail Díj

PROGRAMTERV:
08:30-ig – Érkezés, majd azonnali regisztráció
09:00 – Szervezői - KM és csapat eligazítás
09:30 – Nagytermi megnyitó és rövid bevezető
10:00 – A verseny kezdete
17:00 – A verseny vége
17:15 – Szünet, zárt értékelés, technikai átállás
18:00 – Értékelés, díjkiosztás
20:00 – Szabad foglalkozás :)

Szállást korlátlanul, ágyat korlátozott számban tudunk biztosítani
~20 kemping ágy. A fűtött Petőfi Művelődési Házban ezen felül bármelyik jelentkező megszállhat, ha hoz magával hálószerkót. (min: hálózsák, habszivacs, stb…) Ha jelentős az ott alvó, igény, akkor igyekszünk szerezni iskolai torna szőnyeget.

Támogatók:
Jászfényszaru Város Önkormányzata
Petőfi Sándor Műv.ház és Könyvtár
Magyar Szerepjátékos Közösség
Magyar Asztali Szerepjátékos Közösség (Fb)
Masni Ajándéküzlet Jászberény (Fb)
Urbán Grafika

Várunk benneteket!
A szervezők nevében: AcC/Csé/Aspin/Weilon/Krigli/stb...

2017. december 31., vasárnap

KÖSZÖNET NEKTEK AZ IDEI (2017) KÖZÖS ÉLMÉNYEKÉRT!


Sokszor el szoktam mondani, hogy alapvetően nem nekem, vagy másnak teszel (akár te, aki olvasod) szívességet, ha ellátogatsz egy szerepjáték rendezvényre, hanem magadnak. Mert mondjuk ez a hobbid, vagy ezen keresztül is szerezni fogsz felejthetetlen élményeket önmagadnak. Deeeeee… Mégis akad olyan eset, amikor köszönetet kell mondani egy közösségnek. Ez itt most az. Azért kell megköszönnöm nektek a LUMINA LARP 2017-es játékát, mert megerősítettétek bennem a reményt, hogy igen is van olyan ember, aki lát ebben „potenciált”. Ez a szó több mint fél éve üldöz. Többször kaptam meg az arcomba, hogy a Lumina Cornu projectjei kifakultak és már nincs bennük „potenciál”… Asszem, hogy 2017-ben eddig mindent megtettük, hogy ez ne így legyen. Tavasszal a kalandozok.hu és a lumina közös versenyével, az idei fergeteges 3+1 Kalandpróbával és a LUMINA LARP idei játékával, vagy az őszi MAGUS versennyel. Végül, nagyon eredményesen lett vége az évnek!

Idén sikerült megértenem, hogy tényleg működik az idei larpunk alapmondata. „Csak a változás örök!” Azzal, ha egy klub létszámot, tagot, erőforrást veszít nem törvényszerű, hogy inspirációt is fog veszíteni. Van az a közhely, hogy: „Ha bezárul egy ajtó, akkor kinyílik egy másik, vagy másik kettő”… és basszus tényleg! Megmutattátok, hogy így van! Elsősorban ezért jár nektek a nagy-nagy köszönet! Szinte minden tábori este belehallgattam az atmoszférába, minden versenyen átéltem a eredményhirdetések hangulatát, és minden 3+1 kalandpróbán láttam a boldog gyermekarcokat. Ez az újra és újra felszabaduló vidámság, izgalmas és igazi élményeket árasztott, ami óriási energia! Ettől töltődik egy szervező! Ez az, ami muníció ad a következő hónapokra, amíg tervezzük a következő találkozót, szervezzük a tábort, vagy új kihívásokkal nézünk szembe.

KÖSZÖNÖM! (csupa nagybetűvel)

Most bizony próbát teszek és „mindenkinek” (aki eszembe jut) megköszönöm a közös élményért vállalt tetteit. Nagy a rizikó, hogy ki felejtek valakit, de nézzétek el nekem! Biztos, hogy nem szánt szándékkal alakítom úgy, csak végeláthatatlan a segítők, vagy közösségépítők száma, akik hozzátettek az idei évünkhöz.


Radics Félix / Aspin – Barátom! Testvérem! Köszönöm, hogy akkor is hittél a bennünk, amikor senki nem állt mellém! Köszönöm, hogy akkor is ott vagy, amikor már nincs erőd, amikor ennél sokkal súlyosabb gondok nyomnak, amikor csak a munkát látjuk, de az eredményt még sehol. Nélküled nem menne! Remélem, tudják a résztvevők, hogy abból a maroknyiból, TE vagy az egyik legfontosabb, legtiszteletreméltóbb ember a magyar fantasy larp életben tartásában, fejlesztésében, jövőjében! Ha nem hát jobb, ha ezt elhiszik! Mert minden kiejtett szavad, terved biztosan testet ölt! Inspirálsz, tanítasz és ha kell alázattal parancsot teljesítesz! Példa vagy a szememben! Köszönöm!

Kornya Zsolti – Mester! Nincs elég karakter, hogy megköszönjük neked az eddigi életművedet! Őszintén köszönöm a remek beszélgetéseket, a kiváló közös munkát, pláne, hogy egyenrangú partnerként kezelsz minket! Remélem, hogy sok közös együttműködésben lehet még részünk! Rajtunk nem múlik! ;)

Jáger Péter – Van, aki nélkül a hétköznapok nem működnének. Azok az emberek, akik kevesebbet állnak a rivaldafényben, de a munkájuk és hozzáállásuk alapvető… ilyen lettél te is Peti! Ezt az évet nem húztuk volna ki nélküled, így ebben a formában. Ha valaki megérdemli a köszönetet, akkor TE, azért az összetartó magatartásért biztosan!   

Pál Péter / Piter – Tudod Peti, ha valamikor, akkor ebben az évben látszott, mennyire elhivatott vagy a csapat és a célok felé! Család, mellett is többet segítesz, mint a legtöbb tagunk! Ez nem semmi! Köszönöm ezt és a lojalitást, mely nem a szavakban, hanem a tetteidben látszik!

Pál Péterné Anett – Olyan reménysugara lettél a csapatnak, aki nem csak új színt és vidámságot hozott közénk, hanem olyan lendületet, ami végképp elképesztő volt számomra. Mindez pedig igazolta, hogy nem kell gyermekkortól imádva szeretni a játékot, mert felnőtt fejjel is épp úgy rá lehet találni, mint, ahogyan tetted te is. Nagy köszönet azért az alázatért, amit egész esztendőben tapasztaltam.   

Szilágyi Zsolt / Memnon + Judit + Sed és a ludus ifjai – Ti vagytok a kinyíló ajtó. Ti vagytok a titkos erőforrás. Ti vagytok a mindig támogató barátok, akik igazi alázattal és elképesztően inspiráló hozzáállással húzzátok, az igát! Nagyon köszönöm az egész éves munkát! Munkát? Dehogy inkább az egész éves közös élményt veletek! Alig várom, hogy folytassuk!   

Fuferenda Judit – Sokszor elmondott teóriám igazán inspiráló példája vagy. Hiszem, hogy a jó szerepjáték nem a színészi kvalitásoktól, hanem sokkal inkább a hozzáállástól függ. A közösségi élményhez nem 1 ember zseniális színháza, hanem sok játékos alapos és másokat is kiszolgáló hozzáállása kell. Ilyen vagy nekem. A mindig alapos, mindig meglepő, mindig megbízható erő, aki idén különösen nagyot villantott 1-2 szerepében. A közönség pedig legyen az gyerek, vagy felnőtt láttam, hogy milyen hálás volt érte. Érted!     

Sonir – Nekem nehéz elnyerni a tiszteletemet, de van rá több mód. Te olyan úton érted ezt el, amire nem volt még példa… :D Nem is te lennél! De ettől még így van! Köszönöm, hogy nem csak értünk, de a hazai larpokért, a játékosokért, az ez egyre jobb élményért támogatsz bennünket a munkáddal! Olyan badass vagy, akit sokan rosszul ítélnek meg (mondjuk teszel is róla), de én tudom, hogy te egy sokkal többet teszel másokért, mások érdekében (még, ha nem is sejtik), mint a legtöbb „díszlarper”. Már ha van ilyen. Köszönet érte!  

Szabó Zoltán / Mamusz – Amikor a barátságra gondolok, akkor egyre többször jutsz az eszembe. Te is példa vagy számomra, hogy milyen különleges kapcsolatok alakulnak ki csak azért, mert néhányszor összefújt bennünket a szél az elmúlt 10 évben a közös hobbinak köszönhetően. Ha van olyan barátság, amit ennek köszönhetek, akkor ez biztosan az. Rád mindig lehet számítani! Hihetetlen, hogy szinte mindig az az első szavad, hogy: „Miben tudok segíteni?” Idén is nagy támasz és remek külső segítő voltál! Sok-sok kalapemeléssel tartozom Barátom!   

Kovács Dani „Csé” – Köszönöm, hogy dettó azt képviseled, amiben mi is hiszünk. Kevés pofázás és sok munka! Munka ami eredményre vezet, mert ha senki nem teszi meg, mi akkor is meg fogjuk! Jó pofikkal dolgozni, jó egyfelé húzni a szekeret, jó valami közösben hinni!  

Luminások! Mit is mondjak? Tudjátok! El is mondtam az évzárón. Köszönet mindenkinek a megfeszített munkáért! Na jó! Csak úgy példa jelleggel: Nándinak a szó nélküli munkáért, Karesznek a parókás és „más” vidám pillanatokért és a visszatérésedért, Ákosnak az agyalós háttérmunkáért, Csokinak a 0-24 epic kamerázásokért, Lacónak a kisegítésért a civil munka frontján, Bodagnak az elképesztő táborvezetésért, amit tudom, hogy többet az életben nem vállal, de remélem, betanít valakinek, vagy meggondolja magát. Gerinek az őszinte beszélgetésekért és a torkából kiáramló dallamokért, Csiónak a versenyes mesélésekért, Carlosnak, hogy évek óta csapatunk támogató tagja és együtt tervezgetjük a tanya fejlesztését, és persze Nyasunak, aki nem bír instant 10 történetet előhozni az elmúlt 13 évből, amin gyengén lehet röhögni! :D

KÖSZÖNÖM!

Persze vannak olyanok is, akik másképp, kívülről részesei a sikereinknek, élményeinknek, de a munkájukkal épp úgy hozzájárulnak, mint mi a miénkkel. Perlaki Csabinak nagy köszönet, hogy új dolgokat fedez fel a csapatunkkal és bele mer vágni az ismeretlenbe. Jászfényszaru városának, hogy lehetővé teszi a létezésünket, a Műv.Ház szívünknek kedves kollektívájának, kiemelten Szabó Lacinak és Katinkának a támogatásért, vagy az élményeket megörökítőknek: Glonci Rudolfnak és Kovács Marcinak a két napos tábori fotózásért. Köszönet!

És elértünk oda, ami miatt egész évben dolgoztunk. A közösséghez. Itt nem a klubra, hanem azokra az asztali,- és élő szerepjátékosokra gondolok, akik mint résztvevő közösség, úgy működtek, ahogy megálmodtam! Nagy hitem van abban, hogy csak egy jó közösség képes jó játékot összehozni, amiben már mi is egyre jobban állunk. Lemorzsolódnak a nem ide illők, visszatérnek a tékozlók, hozzánk csapódnak az új és nyitott érdeklődők… Immár jobb úton haladunk, mint korábban!
Egyre több az olyan élményadó ember, aki nem az önző magamutogatásért és az elismerésért cselekszik, hanem a közösen megélt pillanatokért legyen az a tábor előtti építkezés, vagy egy asztali játék komoly előkészítése, vagy csak egy takarítós hajnal, amikor senkinek nincs kedve ott lenni, de mégis akad megcsinálja! Itt a legnehezebb a felsorolás! De csak úgy szemezgetve: Magyar Gerit ki nem hagynám, hiszen azonnal besegít bármibe, ha van rá módja! Egyébként meg olyan oszlopa a MAGUS-nak, amit remélem egyszer méltán el is ismer valaki! Homár és Edit, akik mindent megtesznek, hogy az emberek megértsék a larp többre hivatott. Ott van egy újabb példának a Bertók Atti. Órákkal az asztali verseny előtt ugrott be megmenteni a rendezvényt! Csak mert nekünk szívesen segít! Vagy Lorin. Az igazi hétköznapi hős a szememben, aki fúr, farag, ragaszt, varr, játszik, szórakoztat és olyan elszánt, hogy azt el sem hiszem, pláne, hogy igazi és őszinte barát! De említhetném az összes tábori nagymestert, akik remek csapatokat faragtak a sajátjaikból, vagy olyan élmény játékot mutattak be, hogy az elképesztő. Radics Roli, Tóth Mesi, Simon Zsófi, Pelle Márk, Lada, Magyar Benedek… Köszönöm! És a kis tábori közösségek. Mondom, hogy nehéz abbahagyni… Gépsámán és családja? Istenemre ilyen famíliát szeretnék, ahol az egész család képes együtt játszani. Volt ott egy másik „család” is, akik olyan zseniális stratégiával léteztek, hogy egész gorvik megirigyelhetné, nekik a példás játékot, de ott volt még a kalózok hangulatkeltése, a halász-vadász szekció lojalitása és persze Soma és Miki duójának újabb imádnivaló színfoltja, ami mindig csak emeli a hangulatot.

KÖSZÖNÖM!

Srácok! Köszönöm, hogy köztetek létezhetek, köszönöm, hogy ilyen közösségek részese vagyok! Mert ez számít ebben az életben igazán. Nem a földi javak. Azok jönnek, mennek, megszerezhetők, vagy elveszíthetők. Az számít, hogy kivel osztjuk meg az élményeinket! Én veletek! Ezt köszönöm a legjobban! Abba ne hagyjátok! Még sok ilyen közös évet akarok! BUÉK MINDEN BARÁTUNKNAK!

ui.:
Bár sokan várták, de szilveszteri videó helyett, most ez született. Ennek ellenére nem kizárt, hogy az új esztendőben az sem marad el! ;)

Agnus


2017. június 25., vasárnap

A III. FARKASODÚ TALÁLKOZÓN JÁRT A LUMINA CORNU

Üdvözlök mindenkit! E hónap tízedik napján, a Lumina Cornu Klub tiszteletét tette a III. Farkasodú találkozón! Elmondhatnám, hány csapat jött össze, milyen eredmények születtek, milyen nagyszerű volt a szervezés, de azt hiszem mindezt nálam jobban monda el Magyar Gergely kalandmester társam! 



Én inkább másról beszélek. Először is szeretném kiemelni, hogy remekül éreztem magam, ami nagyban köszönhető csapatomnak a Vérben Járóknak.  Örömmel fogadom és vállalom a jövőben is a Farkasodú fölkéréseit!
A II. találkozón sajnos nem tudtam ott lenni ezért is - és mert szívesen mesélek- vállaltam el a III.-ra a fölkérést.  A Luminából ismét csatlakozott Ocskó – Sós Csaba, mint kalandmester és Pál Péter a Koczka Nándi, Pálné Anett alkotta kis csapatával! Mind fölkészültünk a kalandból, fölvettük a kapcsolatot a leendő csapatainkkal. Ám, mint mindig, most is közbeszóltak az istenek! Két nappal a találkozó előtt az egyik KM sajnálattal lemondta a részvételt! Mondanom sem kell, ez egy szervezői rémálom! Na de a Farkasodús srácok nem hazudtolták meg a nevüket! Farkashoz méltó problémamegoldó képességről tettek bizonyságot!


Nagy Zsolt megkeresett, tudunk-e segíteni. Megmondom őszintén hirtelen nem tudtam mit válaszoljak. Leginkább nem akartam rögtön nemet mondani. „ Megkérdezem a Csapatot!”
A Csapat most sem hagyott cserben! Pál Peti bevállalta és remekül helyt állt!
Miért is mondtam el mindezt? Mert úgy gondolom, ennek természetesnek kellene, hogy legyen! Segíteni egymást csapaton belül és csapatok között egyaránt, ebben az egyre csak szűkülő kis közösségben!



Szóval a játék és a verseny remek volt a szomszédvári találkozón. Azt kívánom, legyen még sok élményt adó Farkasodú találkozó és még több sikeres együttműködés!                                                                                                                
Tisztelettel: Radics Félix, klubvezető, Lumina Cornu Klub