2011. április 20., szerda

6 ÉV – 12 CIKK: OSZAKE 2011 - Luminás élménybeszámolók

PÍTER:
Eseménytelen út után sikeresen megérkeztünk Debrecenbe ahol is már javában tartott az OSZAKE. A rengeteg látogató közt keresgéltünk egy szervezőt aki meg tudja mutatni nekünk hogy hol lessz az asztalunk ahol fel tudjuk állítni a standunkat. A kipakolás után jöhetett a fényképezés, ami nagy élmény volt számunkra idén mert sok és nagyon jó jelmezek voltak. A standon folyamatosan mentek a videók jöttek az érdeklődők az ismerősök és folyt a beszélgetés a Lumina LIVE-ról. A két sztárvendég sajnálatos módon nem tudott eljönni ezért a főszervező Anikó megkért engem és Tas-t (Nagy Álmos Tas) hogy tartsunk a kiesett időben egy előadást a kovácsolásról. De ez meghiúsult a csúszás és Anikó sajnálatos balesete miatt. Majd jött a várva várt tombola sorsolás amire nagy erőkkel készült a csapat. Szerencsénk is lett hiszen nem egy nyereményt hoztunk el.(wow; regény; kimonó; játékfigurák; nyaklánc). A tombola utána úgy döntöttünk hogy elmegyünk a McDonald's-ba és egy kicsit ejtőztünk az állarcos bál előtt. A bálon ugyan nem voltak sokan de annál izgalmasabbra sikeredett, szerintem nem csak az én számomra. A bál lényege hogy intrikával nyomozással le kellet leplezni egy gyilkost ami nagyon jól jött ki hisz csak a bál végére derült ki a kiléte. Teljes sötétség adta meg az alaphangulatot és a világító poharak meg a méreg belevonása a játékba csak emelte az élményt. Este 10-kor egy kis besegítés a pakolásba majd indulás haza. Mivel rólunk van szó nem tudunk gond nélkül elmenni valahova és hazajönni. 
Jászberényben ahol megáltunk Gáborunknál elszált a világítás, és ez hajnali fél kettő-kor nem igazán buli. Ennek ellenére azért sikeresen hazaértünk. Összességében nagy élmény volt a mostani OSZAKE is.
By.:Niklas

HUSY:
Szombat reggel nekiindultunk , Debrecennek Pál Péter , Czeglédi Dániel, Ocskó-sós Csaba, Erdei Benjámin , és persze jómagam. Az elődelegáció (Megyaszai Roland, és Megyaszai Arnold) már a pénteki napon élvezhette Debrecen vendégszeretetét. Az utunk odafele zökkenőmentes volt, így sikerül már idő előtt odaérnünk a rendezvényre, ahol a sor már a kapun túl állt mikor odaértünk. Már a sorban állásnál láttunk sok-sok színes egyéniséget precízen kidolgozott jelmezekben amik nagyon jól mutattak, de mi még akkor nem tudtuk, hogy odabent vár még ránk, egy rohamosztagos, és Vader nagyúr. 
A tömeg már bőszen nézelődött a sok-sok árusnál miközben kipakoltuk a standunkat, hogy megismerjék a lumina live -ot. Volt jó pár érdeklődő aminek nagyon örültünk, na meg a rég nem látott barátokkal való találkozás sem utolsó dolog. Volt többek között harci bemutató, cos-play verseny, harci bemutatók, konzolozási lehetőség, illetve kártya játékok. Észre sem vettük az idő már ott járt hogy kezdődik az Utolsó Tangó , Péter barátunk jóvoltával mindenki felhúzta az álarcát és bevonultunk a terembe ahol igencsak érdekes történetbe kellet helytállnunk szerintem mindenkinek feledhetetlen élmény volt ez a játék mivel annyira hangulatos volt az egész. A szerepjáték után már elég késő volt és a rendezvénynek is vége lett az utolsó tangóval , így a sok eszmecsere, játék , és szórakozás után , elbúcsúztunk a barátoktól, és fáradtan beszélgettük az élményeinket a hazafeleúton ,és arra jutottunk hogy 2012 OSZAKE !!!!! 
UI.:Persze a hazafeleúton ismét szeszélyesskedett Marika ( péter autója) de végül is hazaértünk :)
Lakatos Zoltán

NYASU:
Az előadások nem lettek megtartva az egész programterv csúszott tetézve a bajokat azzal hogy a főszervező is balesetet szenvedett. A standunk jól működött mindig volt ott 2 ember, aki esetenként ellátta azt a kevés embert is kellő információval. A cosplay jelmezverseny állat jó volt, nagyon ötletes és látványos jelmezek születtek. Az esti kis élő szerepjáték nagyon hangulatos és izgalmas volt. Egész nap jól éreztünk magunkat nevettünk, hülyültünk, amikor az időnk engedte. Nagyon sajnálhatja az, aki nem jött el. Összességében véleményem szerint nagyon jó volt az OSZAKE.
Czeglédi Dániel

BODAG:
Már vártam a 2011-es OSZAKE-t mert egy éve is részt vettem ezen az eseményen és a srácokkal nagyon jól éreztük magunkat, sok jó élmény fűzűdik hozzá. A korai indulást már megszoktam, de most kivételesen szinte időben indultunk, és érkeztünk is meg. Az odaút idén is parádés volt, sok jó zene szólt a kocsiban, sokat nevettünk, poénkodtunk. Mikor megérkeztünk láttam a rengeteg embert, mindenki beöltözve valamilyen szinten beöltözve, vagy legalább "alkalomhoz illő" viseletben jelent meg. Maga az OSZAKE idén is jó volt, sok érdekes program, bemutató, vetítés volt (bár megjegyezném a hangtechnikával voltak problémák). Cosplay verseny kifejezetten tetszett, voltak vicces előadók, és egészen hiteles jelmezek is. A saját standunknak -sajnos- nem volt túl nagy a látogatottsága, de az a 10-20ember aki odajött, erősen túl lett tájékoztatva mindenről amiről ez a klub valójában szól, és amivel mi valójában foglalkozunk. Kipróbáltam a konzolokat, és rengeteg ismerőssel találkoztam. Az esti élő szerepjáték volt a legjobb az egészben. Bár hamar meghaltam, azért nem kerültem ki a játékból mert szellemként vihettem előre a történetet. Összességében élveztem az egészet, és remélem jövőre is ott lehetek. Ui.: 9 :DD
Erdei Benjámin

CSIÓ:
A közeli Debrecen túl messze van! Debrecenben csak a fény világít! Debrecenben "kipszihíztem" magam. 
- Mikor megyünk legközelebb? 
- Lesz akkor is sok program?
- LESZ! MEGYÜNK! MÉG VALAMI?
- Semmi-semmi csak úgy kérdeztem... 
Ocskó-Sós Csaba




2011. április 6., szerda

6 ÉV – 12 CIKK: IV. LUMINA CORNU TÖRTÉNELMI EMLÉKNAPRÓL

„Már egy emberért is megérte!”


Kevés volt az érdeklődő. Erről árulkodnak az üres székek.
Ezt gondoltam elsőként, mikor véget ért a IV. Lumina Cornu Történelmi Emléknap. Persze egy kicsit ismét csalódott voltam, főleg, hogy 2010-ben szép számmal jelentek meg a diákok Babucs Zoli történész barátunk élmény dús előadásán. Most pedig alig lézengett valaki a művelődési ház nagytermében. Pedig most sem volt kisebb élményben részünk, ha már ezt a szót használtam az előbb is... 
Dr. Ócsai Antal előadása közben.
Komolyan mondom, hogy hiába ismertem az előadót, hiába készítettem vele előtte egy riportot, hiába hittem, hogy tisztában vagyok a kvalitásaival, csalódnom kellett. Azt kívánom mindenkinek, hogy minden csalódása ilyen kellemes legyen, mint az enyém volt. Konkrétan az állam esett le néha, mikor a Szent Erzsébet Kórház osztályvezető főorvosa, olyan színész húrokat pengetett meg, amit én magam is megirigyeltem. Pedig az Istenek színésznek teremtettek vagy mi... No, annyit még hozzá, hogy alig voltunk tucatnyian a fantasztikus Görgey előadáson, ahol másfél óráig fejből tökéletes pontossággal idézett, Ócsai Antal kutatónk, a „zseniális”-nak titulált hadvezér leveleiből. Azokból, amit a harc előtt írt, azokból, amit a Dicsőséges Tavaszi Hadjárat alkalmával küldött, s azokból, amit a száműzetésben összeszorított fogakkal vethetett papírra. Lenyűgöző volt! Szinte megelevenedett előttünk a szigorú tekintetű, pápaszemes katona, aki ugyanúgy szeretett, ugyanúgy félt, ugyanúgy óvta a hazát, mint nemzetünk legnagyobb (h)ősei. Azt hiszem, hogy tisztelettel emlékeztünk a fantasztikus hazafi előtt, aki sohasem árulta el a hazáját! Az a hazaáruló, aki annak meri nevezni Görgey Artúrt! Ma már talán nem kell küzdeni az igazságáért, azért, amiért Ő sosem küzdött! Sosem, mert tudta az igazságot! Hogy a hazát csak önzetlenül szabad szeretni, még akkor is, ha az kitaszítja magából... Ez aztán a jó példa!
I
Mindenki sajnálhatja, aki nem volt ott és nem hallotta az előadást! Részleteket viszont olykor mutatunk a lebilincselő kulturális és történelmi élmény katarzisából.
Köszönjük Ócsai Antal főorvos, Görgey kutatónak!
Agnus atya


Ui.: Azon viszont sokat gondolkoztam, hogy talán időpontot kell változtatni, hogy ezekből a csodálatos pillanatokból juttassunk azoknak is, akik nem tudják tiszteletüket tenni a Történelmi Emléknapunkon. Mondjuk egy hétköznap este. Megfontolandó!

2011. március 22., kedd

6 ÉV – 12 CIKK: A szerepjáték élménye - írta: Korbély László

Első találkozásom a szerepjáték világával több, mint két évtizede történt. Mint sokan mások én is az akkoriban oly népszerű „lapozgatós” könyvekkel kezdtem. Olvasni mindig is szerettem, ezek a könyvek pedig olyan élményt nyújtottak, mintha magunk alakítottuk volna a történetet. Ez természetesen illúzió volt, mégis új színt vitt az olvasásba.

Pár évre rá kerültem az első szerepjáték klubba, megismerkedtem az asztali szerepjátékokkal, melyek segítségével már valóban szabadjára engedhettem a fantáziámat. Igazi hőse lehettem a történeteknek, olyan szereplőket megszemélyesíteni amilyen az ember a valóságban soha nem lehet, számomra különleges élmény volt. Az évek során aztán belekóstoltam a mesélésbe, kipróbáltam többféle szerepjátékot, mindegyik hozott valami újat, változatosságot.

Időközben, az informatika fejlődésével a számítógépes szerepjátékok is hatalmas fejlődésnek indultak. Magam is kipróbáltam jó néhányat. Időtöltésnek nem rossz, némelyik játék egész tisztességes háttérsztorival készült nemcsak a szokásos, szörny megöl-zsákmány összeszed szekvenciával működik. A grafika fejlődése egyre jobb játékélményt ad, bár szerintem ennek hátulütője, hogy a játékos fantáziája „ellustul”. Tagadhatatlan előnyük viszont a játékok a könnyű hozzáférhetősége, nem igényel szervezőmunkát, mint amikor 3-5 játékost kell egy helyszínre összetrombitálni. Nem beszélve magának az alkalmas helyszínnek a megtalálásáról, ami egyre nehezebb az utóbbi években.


Véleményem szerint mégis megéri több időt, energiát rászánni a játékra. Lehetne részletesen elemezni az asztali játék előnyeit úgymint a kifejezőkészség fejlesztése, olvasásra buzdítás, stb. Tagadhatatlan előnyök ezek melyekből főleg a fiatal játékosok profitálhatnak, én azonban legnagyobb értékének éppen a játék közösségteremtő erejét tartom. Baráti társaságoknak lett alapja, olyanoknak ahol soha nem fogy ki a beszédtéma. Szerintem minden játékosnak ismerős az a szituáció, amikor utcán vagy buszon összefutva a szokásos kérdések után az aktuális kalandok mesélésébe kezdünk, a mások által gyakorlatilag érthetetlen nyelven, kivívva a környezetből az értetlenkedő tekinteteket.

Saját véleményem az, hogy a jó társaságban eltöltött idő nem pazarlás, ne gubbasszunk a számítógép előtt! Aki csak teheti, töltsön minél több időt a szerepjátékkal! Játszunk már!!!

2011. március 10., csütörtök

Görgey a XXI. Században



Nagyon örültem mikor láttam, hogy az RTL KLUB XXI. Század műsorában éppen Görgey Artúr életével foglalkoznak. 










Milyen az élet... Éppen azon görcsöltem, hogy honnan szerzek hiteles dokumentumfilmet a nemzet nagy alakjáról, mikor ez megjelenik. Most már csak az a kérdés, hogy ez 
mennyire mondható hitelesnek? Döntsétek el ti!


2011. március 9., szerda

IV. LUMINA CORNU TÖRTÉNELMI EMLÉKNAP



Negyedik alkalommal rendezzük meg történelmi emléknapunkat, melyen 1-1 előadó méltatja az általunk kijelölt történelmi időszak, vagy történelmi személy jelentőségét. Fontos számunkra a történelmi hitelesség, és az, hogy a diákok egy délelőtt folyamán érdekes információkhoz jussanak a történelmi korokról, vagy hőseinkről. 

Március 26-án, délelőtt 10:00 órára, minden érdeklődőt, nagy szeretettel várunk a jászfényszarui Petőfi Művelődési Házba. 





Emlékezzünk együtt Görgey Artúrra!

2011. február 11., péntek

6 ÉV - 12 CIKK

„Ideje lenne már játszani is…”

Annyiszor megkaptam ezt a mondatot az elmúlt években, hogy éppen itt az ideje egy kicsit komolyan venni. Komolyan kell venni azt, hogy ez valójában egy szerepjáték klub, ami kinőtte magát egy fiatal közösségé. Egy olyan közösséggé, ami már nem is a játékkal foglalkozik, hanem azzal, hogy mit és mikorra kell megszervezni, azzal, hogy milyen feladatai vannak, azzal, hogy mennyire kell megfelelni a városnak, hiszen támogatnak minket. Talán a sok feladat is hozzájárult, ahhoz, hogy sok mindent elért ez a kis klub… sokkal többet, mint valaha is gondoltuk! Barátokat szereztünk, sok közös élményben lehetetett részünk (remélem lesz a jövőben is…) megismert bennünket az ország szerepjátékos fele, megalkottunk egy játékot és egy felmenő ágú asztali versenyt. Sok rajongónk és nem kevés ellenséget is szeretünk magunknak. A mérce a 5 éves jubileum után mégis azt gondolom, hogy a pozitív oldal irányába dőlt el. Sosem csinálnám másképpen! Lehet, hogy volna hiba, amit kiküszöbölhetnénk, de akkor annak a kárán nem tanultunk volna meg valamit… Most például azt, hogy, ha már a szervezés jól megy, vagy született valamilyen rutin, akkor van egy kis idő visszatérni a játékhoz…
A terv nem más, mint 2011-ben a sok munka ellenére, minél többet játszani! Jó terv, csak az sors is adjon szabadidőt a hétköznapi hősöknek, hogy kicsit kalandozzanak a fantázia, vagy inkább Ynev fel nem fedezett földjein.
Akkor gyertek és játszunk! Lassan kezdjük kis ígéretekkel és apró célokkal, hogy csalódás nélkül vezessük vissza magunkat a játék szépséges világába.
AFRAD!

AGNUS ATYA
Agnus atya
Karaktere: A hamarosan visszatérő Agnus con Cidian