2012. augusztus 16., csütörtök

LUMINA 7 - A TOTEMRŐL


LUMINA 7: Ez a cikksorozat a Lumina Cornu Klub 7. évében történt események összefoglalóiról szól.Lényege, hogy az év eseményeit megörökítsük a múltnak, vagy azoknak, akik nem vettek részt, de érdeklődnek a velünk történtekről. 
________________________________________________________________________________

Szerettem volna, ha leülepszik bennem minden tapasztalat, élmény, vagy kudarc a játékkal, hogy a lehető legtisztább fejjel tudjak róla írni egy értékelést. Azt hiszem, hogy ennél tovább nem érdemes várni. Aminek le kellett ülepedni az leülepedett, amire rá kellett jönnöm, arra rájöttem.
Nos! Adott volt egy ötlet, hogy kicsit vegyük nagyobb fordulatra a magyar kamara l.a.r.p. fejlődését. Ehhez kellett egy forrás, amit jelen esetben (Kiss Tibor) Dii-nek hívnak, meg kellett egy ötlet, amit maguk a játékosok adtak. Legyen western játék. Legyen!

Hogyan? Mi kell hozzá? Hogyan vezessük le? Mik a határok?
Elsőként ezekkel a kérdésekkel kellett szembenézni. Tudtam azt, hogy egy játékot megalkotni sokkal nagyobb munka, mint egy már bejáratott rendezvényt, újra megszervezni, de belevágtunk. Dii nagyon sokat segített nekünk, abban, hogy az első ötleteket hogyan érdemes továbbfejleszteni. Nagyon alapos gondossággal terveztük meg a részleteket. A nem is használt komancs neveket 3 hétig kutattuk. A történelmi és történeti összefüggéseket, a geográfiai adatokat, a sablonszerű társadalmi normákat szinte mindent számba vettünk! 
Szinte mindent… a játékosok változójával nem számolhattunk előre, csak sejtettük, hogy egészen másképp fog működni gyakorlatban, mint ahogy azt mi elképzeltük a gondolatban, papíron.

Történet:
Azt szerettem volna, ha nem csak egy olyan játékot játszunk, ahol a játékélmény intenzívebb, hanem a történet is rejt magában olyan fontos társadalmi problémákat, amelyeket érdemes kibontani. Érdemes azoknak, aki szeretnének erre a szintre elmozdulni, akik szeretnének mélyebb értelmet keresni 1-1 jelenetben. Mindezt úgy valahogy, hogy ne kelljen a „sült galambot” a játékos szájába reptetni. Be kell látnom, hogy „tapasztaltabb kollégám” jóslata, hogy ez még egy kissé korai, igaznak bizonyult, vagy pedig nem ebben az összetételben kell keresni rá a közönséget. 

Visszatérve a társadalmi problémákra az első az etnikai kérdés, a második a pénzvilág és a hagyománytisztelet ellentétet, a harmadik pedig az erőszakos felsőbb hatalom megnyilvánulása, amit aktuális problémaként beleépítettünk a játékba. Arra is törekedtünk, hogy számtalan történetszál valahogy megmozgassa a nagyon különböző és többnyire magában is vívódó karaktereket. Volt zsarolás, szerelem, gyűlölet, szenvedély, hidegvér, barátság, hazugság, barátság, árulás, politikai ellentét.
3 hónap munkája, sok átbeszélgetett átdolgozott este, több száz történeti összefüggés kidolgozása után sem tudtuk befejezni a játékot. Talán nem is kellett…  

Gyakorlatiság:
Ebben mindig jók voltunk. Azt hiszem, hogy a díszletre most sem panaszkodhatott senki. A vadászház nagyon is remek helyszínként szolgált a Lucky Colt szalonnak. Az udvart is feldobtuk és talán az indiánok területe is elfogadhatóan sikerült. A jelmezek végre káprázatosan sikerültek. Mindenki törekedett arra, hogy igazán megfeleljen a játék világának, és játékostársainak. Ezzel nagyon emelték a játék hangulatát. Végre a szervezői szoba is alakuló profizmusról árulkodott. Itt kell elmondanom, hogy a játék közben külön izgalom volt, ahogy próbáltuk tartani a ritmust a történettel, s közben odabent kapkodtuk a fejünket a fejleményeken.


Játék és történetvezetés:
Ez a kamara játék, ebben a formában igen merész próbálkozás volt. 33 szereplőnél nem egyszerű nagyjából 10 órát előre gondolkodni. Nem is ment maradéktalanul. A több száz eshetőségből viszont csak néhány nagyobb melléfogásunk volt. A többi többnyire inkább a karakterek értelmezésén, vagy a pillanatnyi helyzeten múlt. A játék elején az első idő stopok hátborzongató élményként vésődtek belém, remélem, hogy másba is. A játékosok becsülettel tartották a szobor pózokat és szerintem izgatottan olvasták a sugallatokat. Később a játék intenzitása és hossza miatt, a szereplők kissé elfáradtak, így ezt egyre kevesebb alkalommal tudták tartani. Ez nem róható fel senkinek, de fontos általánosságban megjegyezni, hogy a résztvevők, abban a pillanatban bagatellizálják el a saját élményüket, amint azt Ők sem veszik komolyan. Az IN-OUT örök kérdése. Van még erősítenünk ezen az oldalon.
Az erős történetvezetésnek sok-sok ellenzője van. Pedig a korlátok nem jelentik a karakterek szabadságának megvonását. Meggyőződésem, hogy a játékosok sok esetben nem azt veszik észre, hogy több mankót kapnak a karakterformáláshoz, hanem hogy a döntéseik egy része eleve meg van írva. Ez a félig teli és félig üres pohár esete.

* * *  Nyilán akkor, ha korábban nem vettünk részt olyan játékokon, ahol a döntéseink egy részét a történet továbbgördítése, vagy időszerű lezárása érdekében meghatározták, nem fogunk kezdetben örülni. Mondjuk, ez függ a játékos befogadóképességétől, vagy személyiségétől is.

Ha azon a szemüvegen keresztül nézzük, hogy a játékos készen kap egy karaktert, melynek alap tulajdonságai és céljai, motivációja és múltja megvan (piszkos munka letudva), akkor csak a megformálásra kell koncentrálni. Azokat a részeket kell kitölteni a megadott paraméterek alapján a saját döntéseinkkel, játékunkkal, a bennünk lévő plusszal, amelyekre nem érkezik mankó (* * * ).   

Hangulat:
Erről is írni kell, habár ezt inkább azoknak kellene megítélni, akik játszottak. Szerintem a játékosoknak sikerült OUT pihenni, bulizni, IN-ben a steampunk westestern életérzést átélni, s remélem, hogy a karakterek 1-1 pillanatában magasabb szintre emelni az élőszerepjátékot. Itt is azt gondolom, hogy a szerevezők csak egy szintig képesek ezt fokozni, a többi úgy is a játékosok szándékán múlik.  

Végszó:
Aki arra számított, hogy nyomom a storykat, meg a poénokat a hétvége pillanataiból az ráfaragott. Volt az is elég, de az úgy is szárnyra kell egymás között. Inkább arról kell beszélni, hogy mi lett a következménye. Jó kis munka volt, ami csak begyújtotta a saját rakétáimat. Ősszel szeretnék 1-2 új játékot írni. Kisebb létszámmal és rövidebb időtartamra, amit a Lumina Kamara Fesztiválon szeretnék bedobni a játékosoknak.  A TOTEM mindenképpen megérte szervezői szempontból, hogy a játékosoknak, megérte-e? Azt majd lemérjük azon, hogy hányan szeretnének újra részesei lenni egy lumina kamara történetnek. Köszönjük a támogatóknak a segítséget és a játékosoknak a részvételt!  
_________________________________________________________________________________

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése